Rituálék….

2008 május 3. | Szerző: |





Este, alvás előtt jutott eszembe két rituálé, ami már 2 éve mindennaposak Danival kapcsolatban.



Az egyik, a reggelhez kapcsolódik Én kelek elsőnek, és gyorsan megcsinálom a kakaóját, magamnak pedig a tejeskávét. Mire kész vagyok addigra már ő is fennt van, és álmosan nyöszörögni szokott. A kis abroszára teszem a poharát, és szólok neki: – Jó reggelt kismanó, itt a finom kakaó! Na, erre már félig nyitott szemmel odaslattyog az asztalhoz és megissza a kakaót. És innentől kezdve indul el a nap, utána máris indul játszani, vagy mehetünk az oviba. Egyébként ezt akkor vezettem be, mikor 2 évesen elkezdte a bőlcsit. Azért még se üres gyomorral induljunk el. Akkor találtam ki, hogy kap egy pohár kakaót, azzal pont kibírja reggeliig.

A másik kis rituálénk az alváshoz kapcsolódik.

Mielőtt lekapcsolnám a tévét, alaposan be kell takarni. Az természetes már, hogy simogatni kell állandóan, hol a fejét, kezét, lábát, pocakját, hátát. De mielőtt lekapcsolom a tévét, jön a következő kis mondóka: – Jó éjszakát, szép álmokat (megsimogatom az arcát), rózsás csókokat (megpuszilgatom az arcát), csípős bolhákat (megcsikizem a nyakát)! Még átöleljük egymást, mondjuk kölcsönösen egymásnak, hogy Szeretlek, és elköszönönünk: – Jó éjszakát drágám!- mondom én. Mire Dani. – Jó éjszakát anya!

És úgy alszunk el, hogy fogjuk egymás kezét. De persze vannak ilyenek az oviban is, mikor reggel elköszönünk egymástól, akkor is megöleljük egymást, szeretlek, mondjuk kölcsönösen ismét. Vagy amikor érte megyek, ilyenkor mint minden “normális” gyerek nem is köszön,hanem rögtön intézi a következő kérdést: – Anya, mit hoztál?

Én fontosnak tartom ezeket a kis apró szertartásokat, valahogy keretet ad a napnak, éppúgy, mint ahogy nekünk a reggeli kávéval indul a nap, aztán meló, aztán gyerekért, aztán este a vacsora, fürdés, stb… És szeretném, ha ez még így maradna egy darabig.

Na, épp most hallgatózom, hogy Dani mit mondogat magában a hátam mögöt
t. Vonatozik, de közben egészen másról dumál. Köztünk elhangzott beszélgetéseket idézi fel.


Pl.: – Tessék rögtön a mamától bocsánatot kérni! Sajnálom. Akkor nem fogsz fagyit kapni. De anya, nem csinálok többet ilyet. Anya, azonnal menj be a hűtőbe, mert kérek valamit. Lehetne esetleg egy túrórudi, vagy krémtúró, vagy csipsz? Nem lehet, mert hiányozni (hányni) fogsz. De nem fogok. Akkor nagyon mérges vagyok rád, ne beszélj hozzám!….. meg ilyeneket mondogat.




Jöhetnek a rosszcsontok? Ugye igen.







Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Henczi says:

    Mi Eszterrel lefekvés előtt megesszük egymást, aztán jönnek az esti puszik egymásnak és a macikanak, aztán mese és gondolkozás (imádkozás).
    Ami életem egyik legszebb pillanata volt az aző első mondata: “Anya, nagyon szeretlek.”( Én meg csak nyeltem nagyokat és percekig öleltem.)
    Fontosak az ölelések, puszik, érintések, a közös játék- fontosabbak bárminél


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!